parallax background

A nitrátérzékeny területen gazdálkodókat érintő kötelezettségek és határidők

Szakértés és laboratóriumi vizsgálatok egy helyen
2019-03-13

2019. február 27.-én tovább bővült a nitrátérzékeny területek aránya, ezeken a területeken kötelező a nitrátdirektíva betartása és a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat alkalmazása.

A gazdálkodóknak óvniuk kell a környezetet (talaj, felszíni- és felszín alatti vizek) a mezőgazdasági nitrátszennyezésektől, ugyanis a nitrogén nagyobb koncentrációban mind környezetünkre, mind pedig egészségünkre ártalmas.
Az Európai Uniós irányelv (a Nitrát Irányelv), amely minden tagállamra kiterjed, szabályozza az ezzel kapcsolatos intézkedéseket, a szennyezések elkerülése érdekében.
Arról, hogy területeink nitrátérzékenyek-e, a 43/2007. (VI. 1.) FVM rendeletben vagy a www.mepar.hu internetes oldalon tájékozódhatunk. A területi lehatárolás blokkazonosító szintjén történt, és a blokkadatlapok tartalmazzák, hogy a terület melyik kijelölési kategóriába tartozik.
A nitrátérzékeny területeken gazdálkodók kötelezettségeit az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet (továbbiakban: Rendelet) tartalmazza. A Rendelet magába foglal trágyázásra vonatkozó előírásokat, tilalmi időszakot, tárolási és kijuttatási szabályokat, valamint nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget (néhány pontot kiemelnék ezekből, a teljesség igénye nélkül):

  • A műtrágya-felhasználás feltétele, hogy a gazdálkodónak rendelkeznie kell egy 5 évnél nem régebbi talajvizsgálati eredménnyel.
  • Csak haladéktalan bedolgozás mellett juttatható ki műtrágya 12 %-nál meredekebb lejtésű területre.
  • Ültetvények esetében csak erózió elleni védelem biztosítása mellett juttatható ki műtrágya 15 %-nál meredekebb lejtésű területre.
  • hígtrágya kijuttatása csak (talajvédelmi tervre alapozott) talajvédelmi hatósági engedély birtokában történhet.
  • Felhívnám a figyelmet egy fontos, a köztudatban sokszor rosszul értelmezett részre: ez pedig a maximálisan kijuttatható hatóanyag-mennyiség. A rendeletben szereplő 170 kg/ha nitrogénhatóanyag-mennyiség csak szerves trágya kijuttatására vonatkozik, műtrágyára nem!
  • Nitrátérzékeny területen gazdálkodóknak a műtrágya-kijuttatást megelőzően rendelkezniük kell laboreredménnyel! Tévhit, hogy elegendő a talajminta átvételéről szóló laboratóriumi nyomtatvány, mint az AKG programnál.
  • A kijuttatandó műtrágya hatóanyag mennyiségeket a fentiek figyelembevételével szántó- és ültevény területeken 5 évenként, gyepterületeken 10 évente végzett talajvizsgálatokra alapozottan kell
    meghatározni.
  • A trágyakijuttatás október 31-től február 15-ig tilos.
  • Fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra tilos a trágya kijuttatása, még a tilalmi időszakon kívül is.
  • 17%-nál nagyobb lejtésű területre trágya nem juttatható ki.

A műtrágyázást talajvizsgálatra alapozottan, a növény tápanyag igényét figyelembe véve kell végezni. A tenyészidőszak alatt maximálisan kijuttatható N-hatóanyag (kg/ha) mennyiségét a Rendelet 3. számú melléklete szabályozza.

Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek.

A nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség nem csak a nitrátérzékeny területeken gazdálkodókra vonatkoznak, hanem nem nitrátérzékeny területeken azokra is, akik saját szükségletet meghaladó állattartást folytatnak.
A nitrát jelentés során fokozottan figyelni kell az alábbiakra:

  1. naptári évre vonatkozik az adatszolgáltatás.
  2. csak elektronikusan, ügyfélkapun keresztül nyújtható be
  3. a 170 kg/ha N hatóanyag csak szerves trágyára vonatkozik.
    Az egyes trágyák nitrogén tartalmát az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza állatfajonként és korcsoportonként. A korábbi gyakorlattal ellentétben csak ezek az értékek vehetők figyelembe, saját laborvizsgálati eredmény nem.
    A telepen keletkező, együttesen tárolt trágya beltartalmát súlyozott számtani átlag számítással lehet meghatározni.
  4. az egyes növényeknél a tenyészidőszak alatt maximálisan kijuttatható N hatóanyag (kg/ha) mennyiségét a 3. számú melléklet tartalmazza termőhelyi kategóriánként a tápanyagellátottság függvényében.
    Ezt az értéket nem szabad túllépni a szerves trágya és a műtrágya összhatóanyag mennyiségével. Könnyebbség, hogy a szerves trágyánál lehet számolni hasznosulással a 2. számú melléklet szerint.

A nyilvántartásokat is naptári évre vonatkozóan kell vezetni vagy a Gazdálkodási Napló tápanyag-gazdálkodásra, trágyázásra, parcella művelési adatokra valamint állattartásra vonatkozó lapjain, vagy ennek megfelelő adattartalommal tetszőleges formában. Az adatszolgáltatás (nitrátjelentés) határideje március 31.
A nitrátdirektívában foglalt előírások betartására nagy figyelmet kell fordítani, ugyanis az egyes mulasztások díjszabása jelentős.

A HL-LAB Környezetvédelmi és Talajvizsgáló Laboratórium teljes körű ügyintézést vállal, az akkreditált mintavételtől kezdve (precíziós gépi, kézi mintavételezés) az akkreditált laborvizsgálatokon át (saját laboratóriumunkban, gyors és megbízható adatokat szolgáltatva), talajvédelmi szakértőink által vezetett tápanyag-gazdálkodási tervvel, talajvédelmi tervvel (ültetvény telepítésekhez, öntözéshez, hígtrágya kijuttatáshoz, humuszmentéshez, szennyvíz kijuttatáshoz, stb.), hogy Ön minden jogszabályi előírásnak és határidőnek megfeleljen.

Horváth Imre
HL-LAB tulajdonos-ügyvezető, talajvédelmi szakértő