A jó kondícióban lévő talajon jól táplált és erősebb kultúrnövény termeszthető, ami ellenállóbb a kórokozókkal, kártevőkkel és gyomokkal szemben, melynek következtében egyszerűsíthetők és okszerűbbé válnak a növényvédelmi beavatkozások, ezzel is erősítve a napjainkban kiemelten fontos integrált növényvédelem szerepét.
Ez a jó kondíció nem csak a magas tápanyag-ellátottsági szintet jelenti, hanem a megfelelő levegő- és vízgazdálkodást is. Itt kerül előtérbe a talajvédelem és a célzott tápanyag-gazdálkodás.
A növényvédelem és a talajvédelem szoros kapcsolatát az is jól mutatja, hogy az Agrár-Környezet-gazdálkodási támogatás Horizontális szántó és Horizontális ültetvény tematikus előíráscsoportjaiban az elbírálás során külön pont és külön euró érték járt a „Növényvédelmi és talajvédelmi szakirányító bevonása a gazdálkodásba” megnevezésű választható előírásra.
Talajvédelmi munkáink során az alábbiakban részletezett 4 fontos tényezőt (a talaj fizikai tulajdonságai, kémhatása, eróziója és a tápanyag-gazdálkodás) vesszük figyelembe, amelyek nagymértékben hozzájárulnak az integrált növényvédelem sikerességéhez.
Talajvédelmi terveink és szakértői véleményeink elkészítéséhez a fizikai tulajdonságokat terepen (pl. a helyszíni vízáteresztő-képesség mérést Vér-féle csővel végezzük) és a HL-LAB saját laboratóriumában mérjük, analizáljuk és az eredmények alapján számítjuk. A talajok fizikai tulajdonságai, úgymint szemcseösszetétel, szerkezet, térfogattömeg, pórustér, vízgazdálkodási jellemzők, stb., befolyásolják a bennük lejátszódó kémiai és biológiai folyamatokat, és ezáltal hatással vannak a talajok termékenységére.
Terepi vizsgálataink során sokszor azzal szembesülünk – még a legnagyobb termőképességű területeken is -, hogy változó mélységben ugyan (eketalp, tárcsatalp), de tömörödött réteg alakul ki, mely kedvezőtlenül hat a víz- és levegő-gazdálkodásra, valamint a gyökerek növekedésére. Ezeknek a tömörödött rétegeknek a feltérképezésére használunk a táblanagyság függvényében penetrométert, illetve talajszkennert (függesztett típusú, Geoprospectors Topsoil Mapper), amivel megállapítjuk a tömörödött réteg mélységét. A tömörödöttség megelőzhető, illetve meg is szüntethető változó mélységű műveléssel, időszakos mélylazítással, illetve kapcsolt műveletek alkalmazásával.
Országosan is jelentős problémát jelent a talajok elsavanyodása, amely lényegében a Ca-, Mg-, K- és Na- ionok Al- és H-ionokkal való kicserélődésének következménye, és ami kedvezőtlen hatással van a víz- és levegőgazdálkodásra, a tápanyagfelvételre és a mineralizációra. Ha a helytelen talajművelésnek köszönhetően a talaj felülről lefelé haladva lassan „mésztelenedik” és elsavanyodik, beavatkozás válik szükségessé: vagy növelnünk kell a mobilis kálcium vegyületek szintjét, vagy elő kell segítenünk a még jelen lévő kálcium vegyületek oldódását. A meszezés köztudottan ismert pH növelő hatása mellett nagyon fontos megemlíteni, hogy használatának eredményeképpen javul a talaj szerkezete, levegő- és vízgazdálkodása, csökken a talaj cserepesedési hajlama és a művelő eszközökkel szembeni ellenállása, valamint jobb lesz a szerves anyag minősége.
Nem sík területeken történő gazdálkodás esetén számolnunk kell a talajok eróziójával, amely a talajok termőképességének jelentős csökkenéséhez vezet (humuszanyag, mész és tápanyagok lemosódása). A probléma orvoslására szakembereink helyspecifikus talajvédelmi beavatkozási javaslatokat (lejtőre merőleges művelés, sorközök gyepesítése stb.) tesznek, elősegítve a talaj védelmét a víz és a szél romboló munkájával szemben.
A precíziós mintavételen alapuló precíziós tápanyag-gazdálkodás gyakori téma napjainkban. Számos kísérlet igazolja, hogy a precíziós tápanyag utánpótlással magasabb, de minimum azonos termésszintet lehet elérni, mint a hagyományos műtrágyázásnál, és sok esetben a kiszórt műtrágya mennyisége is csökkenthető.
Az éves szinten elkészített több mint 400 db talajvédelmi tervünk a legtöbb esetben részletesen tartalmazza a szükséges járulékos beavatkozásokat, különös tekintettel az erózió elleni védelemre, mélylazításra, valamint vízrendezésre is.
Mindemellett terveink között szerepel olyan szántóföldi kísérletek beállítása, ahol a talajvédelem és a növényvédelem kapcsolatát vizsgáljuk. Ehhez a terepi, és a laboratóriumi feltételek mind adottak, hiszen a talajtól kezdve a megtermelt terményen át, a növényvédőszer-maradványig minden szükséges paraméter vizsgálatát rutinszerűen végezzük.
Horváth Imre
HL-LAB tulajdonos-ügyvezető, talajvédelmi szakértő