A talajvizsgálat jelentősége és céljai

A talajaink állapota meghatározza a termelékenységünket, a tápanyag-utánpótlást és a művelés hatékonyságát, ezért annak ismerete az egyik legfontosabb feladatunk.

Tehát a talajvizsgálati eredmények segítik a gazdálkodókat a jövedelmező mezőgazdasági termelés elérésében.

A jogszabályi környezet megkívánja tőlünk, – AKG-, nitrátérzékeny területek esetén – hogy rendelkezzünk talajvizsgálati jegyzőkönyvvel, sőt ez nem is elegendő. A vizsgálatokra alapozva tápanyag-gazdálkodási tervet is készítenünk kell.

Gyakran úgy érezzük, hogy ez csak púp a hátunkra és nehéz fejben tartani, hogy 5 évente meg kell újítani a talajvizsgálatot, de próbáljunk meg más szemszögből tekinteni ezekre a feladatokra. Ne dobjuk félre az eredményeket és a szaktanácsadás nagyértékű útmutatását.

Mi a talajvizsgálat valódi célja?

A talajvizsgálatot azért érdemes elvégezni, - a jogszabályi megfelelésen túl – hogy egy átlagos jellemzést kapjunk a területeink talajának termékenységéről. Ehhez természetesen olyan módszerrel kell megszedni a mintákat, hogy azok reprezentatívak legyenek.

Milyen egy reprezentatív minta?

Az AKG felhívás és a nitrát rendelet alapján a talajmintákat parcellánként, vagy KET-enként, de legfeljebb 5 hektáronként kell megszedni. Egy-egy mintát homogén területről szükséges begyűjteni, úgy, hogy kb. 20-25 db részmintát keverjünk össze, majd mérjünk ki belőle kb. 1-2 kg átlagmintát. Ezt a művelt rétegből szükséges megvenni, szántóföldi kultúra esetén 0-30 cm-ről, állókultúrák esetében 0-30 cm és 30-60 cm mélységből, kivételt képeznek a bogyós gyümölcsűek, amelyeknél 0-20 cm-ről és 20-40 cm-ről.

A talajmintavétel szabályait betartva átlagmintát kapunk a területeinkről. Ebben tudnak segíteni a talajmintavételre akkreditált kollégáink.

Heterogén terület esetén egyénileg szedhető több minta is, hogy az eltérő talajféleségekről legyen külön-külön vizsgálati eredményünk.

Milyen vizsgálatok közül választhatunk?

  • Szűkített talajvizsgálat (8 paraméter)

A nitrátérzékeny területeknél és az AKG pályázat megvalósításában - ha nem vállaltuk a bővített talajvizsgálat teljesítését – elegendő szűkített talajvizsgálattal rendelkezni.

A vizsgálati csomag tartalmazza:

pH, Arany-féle kötöttségi szám (KA), vízben oldható összes só, humusz, mésztartalom, nitrogén, foszfor, kálium

  • Bővített talajvizsgálat (14 paraméter)

Az AKG pályázatban a legtöbben a bővített talajvizsgálatot vállalták, így ennek elvégzése a feladatuk.

A vizsgálati csomag tartalmazza:

pH, Arany-féle kötöttségi szám (KA), vízben oldható összes só, humusz, mésztartalom, nitrogén, foszfor, kálium, nátrium, magnézium, kén, réz, mangán, cink

Mi tudhatunk meg a talajvizsgálati eredményekből?

Már egy szűkített talajvizsgálatból is rengeteg információt tudhatunk meg. Ilyen többek között a talaj szerkezete, a talaj típusa, a szervesanyag-tartatalma és a legfontosabb felvehető makroelemek (nitrogén, foszfor, kálium) mennyisége a talajban. Ezen ismeretek birtokában meghatározhatjuk a műtrágyázás mértékét, a művelésünk módját, esetleg a szervestrágyázás lehetőségét.

A bővített talajvizsgálat – a szűkített talajvizsgálaton felül - megmutatja a gazdálkodóknak a növények számára fontos, azonban kisebb mennyiségben felveendő tápelemeket is. A különböző növénykultúrák eltérő módon reagálnak a mikroelemek hiányára. Van, amikor nem látunk hiánytünetet, de mégis szenvednek a növényeink a tápelemhiánytól. Sőt bizonyos elemek hiánya, vagy többlete gátolja egy másik felvételét, amely szintén hiánybetegséghez vezet. Érdemes megelőzni az ilyen jellegű okokból kialakult termésmennyiség csökkenést.

Kíváncsi, hogy mit rejt a talaj, amin gazdálkodik?

A szakértő kollégáink a segítségére lesznek, hogy a talajok termékenységét javítsuk.

Készséggel állunk rendelkezésére! Forduljon hozzánk bizalommal!

Amennyiben helyszíni mintavételre, rövid határidejű és precíz laborszolgáltatásra, valamint szaktanácsadásra van szüksége forduljon hozzánk bizalommal, szívesen fogadjuk megkeresését. Ügyfélszolgálatunkat elérheti a kapcsolati űrlapon vagy telefonon keresztül.