Precíziós gazdálkodás

MINTAVÉTEL, LABOR, TÉRINFORMATIKA, EREDMÉNY, FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉG A GAZDÁKNÁL

Magyarországon a 90-es évek óta folyamatosan fejlődő precíziós gazdálkodás csak az elmúlt években terjed nagyobb mértékben. Napjainkban, hazánkban kb. 50 ezer hektáron -Magyarország szántóterületének közel 1 százalékán – zajlik minden egyes munkafolyamatra kiterjedő precíziós gazdálkodás. 

A precíziós gazdálkodás olyan műszaki, informatikai, információ- és termesztéstechnológiai alkalmazások összessége, amelyek hatékonyabbá teszik a szántóföldi növénytermesztést. A mezőgazdaság előtt álló kihívások miatt a precíziós gazdálkodás kiemelt jelentőséggel bír. A precíziós gazdálkodásra való átállásnak számos technikai és technológiai feltétele van. Ezen technikai hátterek komoly beruházásigénnyel bírnak. Ahhoz azonban, hogy a technika és a technológia hatékony és precíz legyen megfelelő mennyiségű és minőségű információra van szükség. A talajművelési rendszer kiválasztásához, az okszerű talajműveléshez szükség van a talajtani tulajdonságok ismeretére. Itt kell előrelépni, hogy ez az információ, rendelkezésre álljon. A talajművelésben a térinformatika ott kap szerepet, amikor a meglévő talajtani és egyéb környezeti információkat, amiket felvételezéssel és/vagy távérzékelési módszerekkel gyűjtöttünk térbeli objektumra akarunk kiterjeszteni. Így a térinformatika segítségével úgynevezett gazdálkodási egységeket tudunk lehatárolni, ahol közel homogénnek tekinthető talajművelés szempontjából a talaj. A művelési zónák kialakítása az alapja a talajmintavételnek. 

A talajminta-vételezés történhet kézi és gépi módszerrel. Cégünk a ProKat Mérnöki Iroda Kft. (HL-LAB) a gazdák rendelkezésére áll mindkét módszer alkalmazásával. Tapasztalataink alapján nagy igény mutatkozik a kézi mintavételre is, mivel ezen mintavételi módszer álló kultúrákban is jól használható (gazdasági kár elkerülése nélkül pl.: taposás). Az aktuális szabályozás alapján 5 hektáros mintavétel szükséges a nitrátos és az AKG-s területeken. A szakszerű talajmintavétel az alapját képezi az akkreditált talajvizsgálati eredmények alapján készített tápanyag-gazdálkodási tervnek (szaktanácsnak). A talajmintavétel a mintázandó területen több leszúrásból képzett átlagminták képzéséből áll. Egy átlagminta kb. 20-25 részmintából tevődik össze. A részmintákat egy vödörbe összegyűjtve összekeverjük és így képezünk egy 0,5-1 kg-nyi átlagmintát. Egy átlagminta maximum 5 ha területet jellemezhet. 

Ezt követően az átlagmintát a megfelelő adattartalommal feliratozzuk (lásd 1. kép: mintakísérő lap). 

1. kép: Mintakísérő lap

A laborban a leggyakrabban kért vizsgálat tápanyagos minta esetében a szűkített (8 paraméteres) talajvizsgálat ( pH_KCl, K_A, vízben oldható összes só, humusz, mész tartalom, AL oldható: P₂O₅, K₂O, n KCl oldható: (NO₃^–+NO₂^–)-N), vagy a bővített (14 paraméteres) talajvizsgálat  (szűkített + AL oldható: Na; KCl oldható: Mg, SO₄^2--S; EDTA oldható: Mn, Zn, Cu). Egyes megrendelők a fent említett két vizsgálati csomag paraméterein túl még bővebb információkat szeretnének kapni a tápanyagos mintákból, nekik egy úgynevezett teljes körű (22 paraméteres) talajvizsgálati csomagot ajánlunk (bővített + toxikus elemsor). Hasznos, ha nem csak a jogszabályi megfelelésnek szeretnénk eleget tenni, akkor a bővített talajvizsgálatot szükséges elvégeztetni, mivel az így kapott eredménnyel a mikroelemek utánpótlása is jól tervezhető. Minden gazdálkodónak érdeke tehát, hogy rendelkezzen mérésen alapuló talajvizsgálattal a mezőgazdasági területeiről. 

A talajmintavétel mellett hasznos és nagy jelenőséggel bír a térinformatika és a távérzékelés eredménye, a digitális talajtérképezés, mely az adott terület különböző tulajdonságait jeleníti meg. A cégünk által végzett talajszkennelés is számos információt szolgáltat a gazdálkodók számára. Az általunk használt talajszkenner a talaj vezetőképességét (EC) méri 4 különböző talajszintben 1,1 méter mélységig. A szkenner terepjáróra rögzítve 30 cm-rel a tábla fölött rögzíti az adatokat, elkerülve a talajfelszínnel a fizikai kontaktust.
A talaj vezetőképességéből különböző összefüggések állapíthatók meg, melyekből következtethetünk termőföldünk vízgazdálkodási és tápanyag-gazdálkodási tulajdonságaira.
A szkennelés eredményeként kapott értékekből zónatérképeket hozunk létre, melyek segítségével a megfelelő helyeken vett tápanyagminták eredményeiből különféle ellátottsági-, (pl. nitrogén, kálium, foszfor) és kijuttatási térképek készíthetők. 

A hozzánk forduló precíziós gazdálkodást folytató partnereink számára is igyekszünk minden igényt kielégítően eljárni. Széles palettájú szolgáltatásaink és a cégen belüli rugalmas információáramlás biztosítja a gördülékeny ügyintézést.

Nagyhaju Norbert
okl.agrármérnök, növényvédelmi szakmérnök, környezettechnológiai szakmérnök

Tóth János
térinformatikus