A növények titkai: betekintés a laboratóriumi vizsgálatok világába

A növénydiagnosztika sosem látott mértékben értékelődött fel az utóbbi években. A legtöbb gazdálkodó szeretne minél többet megtudni a termelt növényeinek kondíciójáról, amely ismeretek birtokában költséghatékonyabb, tudatosabb és okszerűbb tápanyag-utánpó

A levélanalízis jelentősége akkor terjedt el széles körben, amikor az AKG ültetvény pályázathoz köthető választható előírásként vállalták a gazdálkodók a növényianalízis elvégzését. A laborvizsgálati eredményekre alapozott tápanyag-gazdálkodási terv készhez vétele pedig lehetőséget adott arra a termelőknek, hogy tudatosabban kezeljék a tápanyag-utánpótlást.

MIÉRT FONTOS A NÖVÉNYVIZSGÁLAT?

A növényvizsgálat célja, hogy górcső alá vegyük a tápanyag-gazdálkodás eredményességét, segítségével megtervezhetjük a jövőbeni utánpótlást. Ahogyan mi is a vérvizsgálatokkal indítjuk az egészségügyi állapotunk feltérképezését, úgy a növénytermesztésben a növényvizsgálat a diagnosztika kiváló eszköze.

A növények az ideális tápanyagfelvételről a fajra, fajtára jellemző fejlődésükkel adnak visszajelzést. A növekedésükben való visszamaradásukkal, tünetek kialakulásával pedig a tápanyaghiányról, vagy többletről informálnak minket. A kapott laborvizsgálati eredményekből kideríthetjük, hogy milyen problémával is állunk szemben.

A növényanalízist azonban a növény meghatározott fejlettsége idején szükséges elvégezni, mivel a tápanyagmennyiséget meghatározza a fenológiai állapot. Az eredményeket ezen kívül befolyásolják még az időjárási körülmények, a fajtatulajdonságok, az agrotechnika és számos egyéb tényező, ezért a növényanalízist érdemes a talajvizsgálat és a fent említett hatásokkal együtt értékelni.

MI OKOZHAT TÁPELEMFELVÉTELI ZAVAROKAT?

Bizonyos tápelemek felvétele akadályozza mások felvételét, ezt nevezzük antagonizmusnak. Ha például a talajunk kalciumtöbbletet mutat, akkor a vasfelvétel lecsökken, ilyenkor alakul ki az arra érzékeny növényeknél a mészklorózis tipikus tünete, a fiatal levelek érközi sárgulása. Számos egyéb példát láthatunk még az antagonizmus jelenségére.

Van azonban szinergizmus is, azaz a tápelemek felvételét segítő folyamatok. A magnézium például pozitív hatással van a nitrogén- és a foszforfelvételre, a kálium pedig a mangánéra.

HIÁBA A BŐSÉGES TÁPANYAG-UTÁNPÓTLÁS, HA VALAMI MÉG HIÁNYZIK…

A Liebig-féle minimum törvényét sokan ismerjük, de nem vesszük elég komolyan, pedig az egyik legfontosabb elv a tápanyag-gazdálkodás szempontjából.

Képzeljünk el egy hordót, melynek dongáira felírjuk a növényeknek fontos tápelemeket, a hőmérsékletet, a vizet, a fényt, de felkerülhetnek rá a talaj tulajdonságai is. Ezek az életben maradásához szükséges alapfeltételek. A dongák magassága meghatározza, hogy mennyi áll rendelkezésre az adott erőforrásból. Ezek alapján a Liebig-féle minimum elv azt mondja, hogy a termésmennyiséget mindig a minimumban lévő tápelem, vagy környezeti feltétel határozza meg. Tehát hiába van elegendő minden egyéb forrásból, ha egy hiányzik. A legalacsonyabb dongán ki fog folyni a víz. A növény összes igényét ki kell elégítenünk, ahhoz, hogy megfelelően növekedjen és teremjen.

HOGYAN JÁRUL HOZZÁ A NÖVÉNYANALÍZIS A TERMÉSHOZAM ÉS A TERMÉSMINŐSÉG NÖVELÉSÉHEZ?

A tápanyagfelvétel és a felhalmozódás folyamatos a növényben, amelyet az anyagcsere-folyamatok, a fejlettségi állapot és a környezeti tényezők is befolyásolják. A növényanalízissel fény derül a tápelem szükségletre, a fölöslegre, a hiányra, de az egyensúlyra is. Ezen ismeretek birtokában növelhetjük, esetleg csökkenthetjük a műtrágya, lombtrágya kijuttatásának mennyiségét, amelyet a növény nagyobb terméshozammal és magasabb termésminőséggel hálál meg.

Nem szabad megfeledkezni azonban a talaj és a növény kapcsolatáról sem! A növény- és a talajvizsgálatot mindig egybe kell kezelni és az eredményeket egymáshoz viszonyítva értelmezni.

A TÁPANYAG-GAZDÁLKODÁSI TERV ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A NÖVÉNYANALÍZIS EREDMÉNYEI HOGYAN JÁRULNAK HOZZÁ?

A növényvizsgálat eredményei még önmagukban nem határozzák meg a kiszórandó műtrágyák mennyiségét, ahhoz szükség van szakemberek kiértékelésére. A talajvizsgálat azonban kéz a kézben jár a növényi anyagok analízisével, amely segítségével tápanyag-gazdálkodási tervet készíthetünk. A talajadottságok, a talaj tápanyag-ellátottsága a tervezett termés és az elővetemény ismeretében precízen meg tudjuk határozni a kijuttatandó műtrágyamennyiséget.

A NÖVÉNYANALÍZIS LÉPÉSEI

  • Mintavétel

A mintavétel időpontját a növény fejlődési állapota határozza meg. A növény különböző részeiben különböző mértékben találhatóak meg a tápelemek, ezért növénykultúránként más-más növényi részeket kell megszedni. A levelek esetében elmondható, hogy az öreg és a fiatal levelek nem reprezentatívak tápanyag-ellátottság szempontjából, ezért a kifejlett leveleket szükséges begyűjteni.

  • Növényvizsgálat

Szűkített növényvizsgálat AKG pályázathoz: Nitrogén, foszfor, kálium, kalcium, magnézium

Bővített növényvizsgálat: Nitrogén, foszfor, kálium, kalcium, magnézium, vas, mangán, cink, réz, bór, kén

  • Szaktanácsadás

Szakértő kollégáink a növényanalízis és a talajvizsgálat segítségével tápanyaggazdálkodási tervet készítenek a partnerek számára, melyből többek között a műtrágya felhasználás mennyiségét is meghatározzuk.

 

Ha felkeltettük az érdeklődését, keressen minket bizalommal. Laborunk készséggel áll a termelők rendelkezésére.
  • Dr. Ágoston Tamás (mezőgazdasági szaktanácsadó) +3670/418-1483
  • Bagdi Adrienn (mezőgazdasági szaktanácsadó) +3670/606-8004
  • Demeter László (mezőgazdasági szaktanácsadó) +3630/585-9064

Készséggel állunk rendelkezésére! Forduljon hozzánk bizalommal!

Amennyiben helyszíni mintavételre, rövid határidejű és precíz laborszolgáltatásra, valamint szaktanácsadásra van szüksége forduljon hozzánk bizalommal, szívesen fogadjuk megkeresését. Ügyfélszolgálatunkat elérheti a kapcsolati űrlapon vagy telefonon keresztül.