A levélanalízis jelentősége akkor terjedt el széles körben, amikor az AKG ültetvény pályázathoz köthető választható előírásként vállalták a gazdálkodók a növényianalízis elvégzését. A laborvizsgálati eredményekre alapozott tápanyag-gazdálkodási terv készhez vétele pedig lehetőséget adott arra a termelőknek, hogy tudatosabban kezeljék a tápanyag-utánpótlást.
MIÉRT FONTOS A NÖVÉNYVIZSGÁLAT?
A növényvizsgálat célja, hogy górcső alá vegyük a tápanyag-gazdálkodás eredményességét, segítségével megtervezhetjük a jövőbeni utánpótlást. Ahogyan mi is a vérvizsgálatokkal indítjuk az egészségügyi állapotunk feltérképezését, úgy a növénytermesztésben a növényvizsgálat a diagnosztika kiváló eszköze.
A növények az ideális tápanyagfelvételről a fajra, fajtára jellemző fejlődésükkel adnak visszajelzést. A növekedésükben való visszamaradásukkal, tünetek kialakulásával pedig a tápanyaghiányról, vagy többletről informálnak minket. A kapott laborvizsgálati eredményekből kideríthetjük, hogy milyen problémával is állunk szemben.
A növényanalízist azonban a növény meghatározott fejlettsége idején szükséges elvégezni, mivel a tápanyagmennyiséget meghatározza a fenológiai állapot. Az eredményeket ezen kívül befolyásolják még az időjárási körülmények, a fajtatulajdonságok, az agrotechnika és számos egyéb tényező, ezért a növényanalízist érdemes a talajvizsgálat és a fent említett hatásokkal együtt értékelni.
MI OKOZHAT TÁPELEMFELVÉTELI ZAVAROKAT?
Bizonyos tápelemek felvétele akadályozza mások felvételét, ezt nevezzük antagonizmusnak. Ha például a talajunk kalciumtöbbletet mutat, akkor a vasfelvétel lecsökken, ilyenkor alakul ki az arra érzékeny növényeknél a mészklorózis tipikus tünete, a fiatal levelek érközi sárgulása. Számos egyéb példát láthatunk még az antagonizmus jelenségére.
Van azonban szinergizmus is, azaz a tápelemek felvételét segítő folyamatok. A magnézium például pozitív hatással van a nitrogén- és a foszforfelvételre, a kálium pedig a mangánéra.
HIÁBA A BŐSÉGES TÁPANYAG-UTÁNPÓTLÁS, HA VALAMI MÉG HIÁNYZIK…
A Liebig-féle minimum törvényét sokan ismerjük, de nem vesszük elég komolyan, pedig az egyik legfontosabb elv a tápanyag-gazdálkodás szempontjából.
Képzeljünk el egy hordót, melynek dongáira felírjuk a növényeknek fontos tápelemeket, a hőmérsékletet, a vizet, a fényt, de felkerülhetnek rá a talaj tulajdonságai is. Ezek az életben maradásához szükséges alapfeltételek. A dongák magassága meghatározza, hogy mennyi áll rendelkezésre az adott erőforrásból. Ezek alapján a Liebig-féle minimum elv azt mondja, hogy a termésmennyiséget mindig a minimumban lévő tápelem, vagy környezeti feltétel határozza meg. Tehát hiába van elegendő minden egyéb forrásból, ha egy hiányzik. A legalacsonyabb dongán ki fog folyni a víz. A növény összes igényét ki kell elégítenünk, ahhoz, hogy megfelelően növekedjen és teremjen.
HOGYAN JÁRUL HOZZÁ A NÖVÉNYANALÍZIS A TERMÉSHOZAM ÉS A TERMÉSMINŐSÉG NÖVELÉSÉHEZ?
A tápanyagfelvétel és a felhalmozódás folyamatos a növényben, amelyet az anyagcsere-folyamatok, a fejlettségi állapot és a környezeti tényezők is befolyásolják. A növényanalízissel fény derül a tápelem szükségletre, a fölöslegre, a hiányra, de az egyensúlyra is. Ezen ismeretek birtokában növelhetjük, esetleg csökkenthetjük a műtrágya, lombtrágya kijuttatásának mennyiségét, amelyet a növény nagyobb terméshozammal és magasabb termésminőséggel hálál meg.
Nem szabad megfeledkezni azonban a talaj és a növény kapcsolatáról sem! A növény- és a talajvizsgálatot mindig egybe kell kezelni és az eredményeket egymáshoz viszonyítva értelmezni.
A TÁPANYAG-GAZDÁLKODÁSI TERV ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A NÖVÉNYANALÍZIS EREDMÉNYEI HOGYAN JÁRULNAK HOZZÁ?
A növényvizsgálat eredményei még önmagukban nem határozzák meg a kiszórandó műtrágyák mennyiségét, ahhoz szükség van szakemberek kiértékelésére. A talajvizsgálat azonban kéz a kézben jár a növényi anyagok analízisével, amely segítségével tápanyag-gazdálkodási tervet készíthetünk. A talajadottságok, a talaj tápanyag-ellátottsága a tervezett termés és az elővetemény ismeretében precízen meg tudjuk határozni a kijuttatandó műtrágyamennyiséget.
A NÖVÉNYANALÍZIS LÉPÉSEI
- Mintavétel
A mintavétel időpontját a növény fejlődési állapota határozza meg. A növény különböző részeiben különböző mértékben találhatóak meg a tápelemek, ezért növénykultúránként más-más növényi részeket kell megszedni. A levelek esetében elmondható, hogy az öreg és a fiatal levelek nem reprezentatívak tápanyag-ellátottság szempontjából, ezért a kifejlett leveleket szükséges begyűjteni.
-
Növényvizsgálat
Szűkített növényvizsgálat AKG pályázathoz: Nitrogén, foszfor, kálium, kalcium, magnézium
Bővített növényvizsgálat: Nitrogén, foszfor, kálium, kalcium, magnézium, vas, mangán, cink, réz, bór, kén
- Szaktanácsadás
Szakértő kollégáink a növényanalízis és a talajvizsgálat segítségével tápanyaggazdálkodási tervet készítenek a partnerek számára, melyből többek között a műtrágya felhasználás mennyiségét is meghatározzuk.
Ha felkeltettük az érdeklődését, keressen minket bizalommal. Laborunk készséggel áll a termelők rendelkezésére.
- Dr. Ágoston Tamás (mezőgazdasági szaktanácsadó) +3670/418-1483
- Bagdi Adrienn (mezőgazdasági szaktanácsadó) +3670/606-8004
- Demeter László (mezőgazdasági szaktanácsadó) +3630/585-9064