Olyan alapvető életfolyamatunk a lélegzés, hogy nem is veszünk róla tudomást. Az orrunkban és az agyunk bizonyos részeiben található millió érzékelő receptor azért felelős, hogy felismerjük, megértsük a szagokat. A szagérzékelés igen komplex fiziológiai folyamat, nem is sejtjük, hogy milyen nagy szerepe van az életünkben.
Az evolúciós fejlődésünk során kialakult bennünk az ösztön, hogy kerüljük azokat a veszélyeket és élelemforrásokat, amelyek bűzösek, romlottak. Ezzel párhuzamosan az illatos, csábító szagok után pedig vonzódunk, segítve az értékes élelem megszerzését. Így elmondhatjuk, hogy az egyik legfontosabb érzékszervünk az orrunk.
MI A BŰZ, SZAG?
A levegőbe kerülő zavaró környezeti szagok a légszennyezés kategóriájába tartoznak, ebből következik, hogy annak kezelése és a megszüntetése alapvető feladata lenne a szaghatást okozó létesítmény üzemeltetőjének. A környezeti szaggal terhelt levegő lehet ártalmas a szervezetünkre, de nem feltétlenül okoz károsodást a belégzése. A nem szennyező szaghatás azonban zavaró, valamint különböző tüneteket okozhat az egyes embereknél. A beszívott levegőbe keveredett környezeti szagok komoly életminőség romlással járhatnak, rontja a közérzetet, akár munkaképesség csökkenéssel is járhat.
MIÉRT FONTOS A BŰZMÉRÉS?
Alapvető jogunk, hogy a belélegzett levegő tiszta és szagmentes legyen. A zavaró környezeti szagok különböző tüneteket válthatnak ki, különböző emberekben. Ilyen lehet a rosszullét, hányinger, hányás, fejfájás, köhögés. Illetve azok, akik környezeti szaggal terhelt környezetben kénytelenek élni, kevesebbet szellőztetnek, emiatt romlik a lakás levegője is, esetleg tartanak attól, hogy a szag káros lehet a szervezetükre. Ezek vezethetnek az életminőség romlásához.
A lakók jogos felháborodásuk okán konfliktusba keveredhetnek a zavaró szagot kibocsátó üzem tulajdonosával, amely mindenképpen elkerülendő. A régi közmondás is úgy tartja, hogy „rossz szomszédság, török átok”.
MILYEN JOGSZABÁLYOK VONATKOZNAK A BŰZMÉRÉSRE?
Az a lakosság, amelynek kényszerűen környezeti szagokkal terhelt környezetben kell élnie, ma Magyarországon megteheti, hogy a joghoz fordul. A levegővédelem és a levegőterhelés problémájával több rendelet is foglalkozik.
A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet vonatkozó részei
A rendelet szerint a bűz fogalma: „szaghatással járó légszennyező anyag vagy anyagok keveréke, amely összetevőivel egyértelműen nem jellemezhető, az adott környezetben környezetidegen, és az érintett terület rendeltetésszerű használatát zavarja;”
A rendelet kitér a környezeti szagokat kibocsátókra vonatkozó kötelezettségekre:
4. §* Tilos a légszennyezés, a diffúz forrás környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelő működtetése miatt fellépő levegőterhelés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.
5. § (3)* A bűz kibocsátással járó környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek, illetve létesítmények esetében a bűzterhelőnek védelmi övezetet kell kialakítania.
(7) A védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek a bűzterhelőt terhelik.
(8) A védelmi övezet fenntartásával kapcsolatos költségek a bűzterhelőt terhelik. Ha a védelmi övezetet más hasznosítja, akkor a hasznosított terület tekintetében a fenntartási költségek a hasznosítót terhelik.
Bűzzel járó tevékenységre vonatkozó szabályok
30. §(1) Bűzzel járó tevékenység az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető.
(2) Ha az elérhető legjobb technika nem biztosítja a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzősét, további műszaki követelmények írhatók elő, például szaghatás csökkentő berendezés alkalmazása, vagy meglévő berendezés leválasztási hatásfokának növelése. Ha a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzése műszakilag nem biztosítható, a bűzzel járó tevékenység korlátozható, felfüggeszthető vagy megtiltható.
(3) Légszennyező pontforrás által okozott bűzterhelés csökkentése érdekében a bűzzel járó tevékenységre szagegység/m3-ben kifejezett egyedi kibocsátási szagkoncentráció határérték írható elő. A szagkoncentráció meghatározására az MSZ EN 13725:2003 szabványt kell alkalmazni.
A 6/2011. (I. 14.) VM rendelet (a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról) is foglalkozik a környezeti szaghatás problémájával.
15. § (4)* Bűzkibocsátó források esetén a levegő védelméről szóló kormányrendelet alapján előírt szagkoncentráció határértékkel rendelkező pontforrások szagkibocsátását, szagcsökkentő berendezés, illetve szagcsökkentő rendszer alkalmazása esetén annak hatásfokát időszakosan, a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően 1–5 évente olfaktometriás méréssel kell ellenőrizni.
(5) * Azoknál az egységes környezethasználati engedély köteles bűzkibocsátást okozó forrásoknál, amelyek hatásterületén érzékeny, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti lakóterület, üdülőterület, intézményi terület vagy településközpont található, és a bűzszennyezéssel kapcsolatosan megalapozott panasz merül fel, a környezetvédelmi hatóság előírhatja a bűzszennyezettség időszakos olfaktometriás mérését.
A BŰZMÉRÉS MÓDSZEREI
A méréssel kapcsolatos módszerek kidolgozását különböző tényezők nehezítették. A szaghatások feldolgozása és az arra adott reakciók különbözőképpen zajlanak le egyes emberekben, ezért nehéz számszerűsíteni. Az orvosi célokra kifejlesztett olfaktometria a szaghatás mérésének objektivitását tette lehetővé. A vizsgálati módszer célja, hogy a valósághoz legközelebb álló eredményt kapjuk.
Az elfogadott és alkalmazott olfaktometriás méréshez olyan mintavétel szükséges, amely reprezentatív mintát szolgáltat a laboratórium számára. A mintát a környezeti levegőből szakképzett személyeknek a tüdő elvén működő eszközzel szükséges megvenni, melyet egy speciális zsákba gyűjtenek. Ebből vizsgálja a bűz mértékét olfaktométerrel a laboratórium akkreditált személyzete.
LAKOSSÁGI PANASZOK ESETÉRE ÚTMUTATÓ
Lakossági panaszbejelentés esetén kötelessége a szaghatást okozó létesítmény üzemeltetőjének a rendelet alapján vizsgálatot végeztetni egy arra akkreditált laboratóriummal, majd a szaghatást a legjobb technikai eszközökkel megszüntetni, vagy csökkenteni egy arra alkalmas berendezéssel.
- Cégünk, a Mertcontrol HL-LAB Kft. Agrár- és Környezetvédelmi Laboratórium, a rendeleteknek megfelelve az MSZ EN 13725:2022 szabvány szerint, akkreditáltan végzi a mintavételt és a bűzmérést is egyaránt.
- Megállapítjuk, hogy milyen szaghatást csökkentő eszközök telepítésére van szükség, illetve meghatározzuk a meglévő berendezések hatásfokát és annak a megfelelő mértékben való növelésére is adunk javaslatot.
- Szakértő kollégáink a környezeti szagot kibocsátó létesítmény szagvédelmi hatásterületét a rendeletnek megfelelve határozza meg.
Zavaró környezeti szaggal járó létesítmény közelében él? Bűzzel kapcsolatos tüneteket is tapasztal?
Keressen minket bizalommal!
- Dr. Kónya Bálint (laboratóriumvezető) +3670/770-6987
- Kövesligeti Miklós (környezetvédelmi szakértő) +3670/555-4322
- Kiss Ferenc (mintavételi csoportvezető) +3670/882-2067
Forrás: